Térkép - Norderney

Norderney (frízül: Ny norderoghe vagy Norder neye oog; Kb: „Norden új szigete”, a közeli Norden városka nevéből) egy Alsó-Szászországhoz tartozó német sziget. Az Északi-tenger déli peremén fekvő szárazulat a Keleti Fríz-szigetek közé tartozik és a szigetcsoport második legnagyobb tagja. A szigetnek 6000 lakója van, Norderney városa a legnagyobb település a szigeteken. Területének nagyobbik, keleti része az Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Park által védett zónában fekszik, nyugati partjain élénk idegenforgalom alakult ki. Az 1797-ben fürdőhellyé nyilvánított várost évente 300 000 turista keresi fel.

A korábban elpusztult Buise sziget helyén kialakuló új szárazulatot Oldenburgi Anna grófnő 1550-es számadókönyvében először nevezték Norderney néven. Korábban Norder neye oog és Ny norderoghe néven említették. A könyv szerint a szigeten 16 háztartás és egy templom volt található. Lakói ez időben halászatból éltek. A 18. században megnövekedett a kereskedelmi hajózás szerepe, a század végére ez vált a sziget lakóinak legnagyobb bevételi forrásává. A halászat a 19. század végére az ipari méretűvé duzzadt nyílt tengeri halászat miatt megszűnt.

A tengerparti fürdőkultúra elsőként a brit és a holland tengerpartokon jelent meg. Az szennyezett levegőjű városokból ezrek érkeztek, hogy a csaknem por- és pollenmentes tengeri levegőn pihenjenek rövid ideig. 1794-ben kapta a göttingeni Georg Christoph Lichtenberg és Christoph Wilhelm Hufeland a felkérést, hogy keressenek megfelelő helyet egy angol mintára kialakítandó tengeri fürdőhely számára. Javaslatuk alapján 1797-ben Norderney szigetén megnyílt az első tengerparti strandfürdő. A vendégek száma hamarosan gyarapodásnak indult, 1819-re már a legfelkapottabb európai nyaralóhelyek közé tartozott.

1815-ben Norderneyt a Hannoveri Királysághoz csatolták. Ebben ez időben már Északi-tenger St. Moritz-ának nevezték, utalván ezzel a sok turistára. Az idegenforgalom fejlődésében szerepet játszott, hogy a hannoveri király és miniszterei minden évben hosszabb-rövidebb időt eltöltöttek Norderney partjain. Ezekben az években épült sok, máig látható és a városképet meghatározó épület.

Az 1793-as 500 lelket számláló falu 1860-ra 1200 lakosú, szállodákkal és fürdővendégekkel jól ellátott nyaralóhellyé vált. A 19. század közepén már évi 2500 vendég fordult meg a szigeten. 1866-ban Poroszország szerezte meg a sziget fölötti fennhatóságot. 1869-től kezdve ez a sziget volt a porosz királyi család nyári rezidenciája. 1886-ban még egy gyermekkórházat is nyitottak, hogy a gyermekeket a tiszta tengeri levegőn ápolhassák. Az intézmény napjainkban is működik.

A 20. század közepén már több mint 8000-en éltek állandóan a szigeten. A második világháború után a népesség gyarapodása lelassult, 1980-ra is csak 8299-re emelkedett a létszám. Azóta a sziget lakóinak száma fokozatosan csökken, 2007-ben már csak 5966 ember élt Norderneyen. Folyamatosan növekszik azonban a vendégek létszáma, a 2000-es években évi 300 000 nyaraló pihent a szigeten.